Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?

Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?

A Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége (GTTSZ) közreműködésével kerül megrendezésre
„Az Energiatudatos Társadalom Kialakításáért”
Országos Energiahatékonysági, Energiatakarékossági Rendezvény.

A „Hogyan tovább Magyarország az Európai Unióban, a globális világban?” című előadás- és vitasorozat
118.
konferenciája, 2016. március 24-én lesz, Budapesten.

A konferencia témája az Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi kapacitásaink?

Esemény időpontja:
2016. március 24. 11:00 – 13:30

Esemény helyszíne:
Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér II. emeleti Konferencia-terem
1067 Budapest VI., Eötvös u. 10.

„Mivel pótolhatók a következő évtizedben kieső erőművi  kapacitásaink?„

Köztudott az a tény, hogy a magyar villamosenergia rendszer erőműparkja rendkívül elöregedett és a következő évtizedben, mintegy 6000 MW teljesítményű termelő blokk leállítása várható. A konferencia előadásai azt próbálták bemutatni, hogy milyen reális lehetőségek vannak e kieső kapacitás pótlására:

Európában ma látszólag nagy erőművi kapacitás-feleslegek vannak, az áram ára igen alacsony, érdemes importálni. Ugyanakkor intő jelek – például a tavaly őszi nagy angliai üzemzavar, ami majdnem a rendszer teljes összeomlásával járt, vagy a nyári nagy szárazság okozta 4000 MW-os kieséssel járó lengyel rendszer-üzemzavar – utalnak arra, hogy ez a kapacitás-felesleg valójában egyre inkább virtuálissá vált. Az egyre több anomáliával küzdő árampiacok sem jelzik ezeket a problémákat, ugyanis ma valójában csak energia-piacok működnek, kapacitás-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. A nem eléggé kihasznált fosszilis tüzelésű erőművek nem tudnak fennmaradni, vagyis folyamatosan zsugorodnak a rendelkezésre álló termelő kapacitások. A megújuló energiaforrásokból termelő egységek – éppen ezen források sztohasztikus rendelkezésre állása miatt – nem  jelentenek  biztosan igénybe vehető kapacitást.

Nem véletlen, hogy a piacnyitás európai úttörője, a brit villamos energia rendszer megnyitotta a kapacitás-piacot, kapacitás aukciókat hirdettek meg a következő évekre.

Ilyen körülmények között mindenképpen figyelemfelhívó tény, hogy öt szomszédos kelet-európai ország (L, SLO, M, HR, SRB) nettó villamos energia importőrré vált.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a ma csak a határkeresztező vezetékek átviteli képessége által korlátozott olcsó import áram nem fog a következő évtizedben ilyen mértékben rendelkezésre állni.

Magyarországon egy reális – és az elhangzott előadásban egyértelműen bemutatottan – gazdaságos lehetőség a Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartására tervezett projekt megvalósítása.

A hazai megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia, még ha teljesül is az EU felé 2020-ra tett vállalásunk, vagy még akár a 2030-as EU célszám, a 27%-os megújuló forrás részarány is, akkor sem képes pótolni a rendszerből kiselejtezett kapacitások által termelt áramot.

Ez a jelenleg valószínűsíthető fenti két projekt, a meglévő, de ma alig kihasznált korszerű, gáztüzeléses kombinált ciklusú egységekkel együtt is csak akkor látszik fedezni hosszabb távon az ország villamos energia igényeit, ha még mindig rendelkezésre áll majd importálható villamos energia. És akkor még nem is érintettük a rendszerszabályozást biztosító kapacitások problémáját.

Az előadásokban bemutatott tendenciák folyamatos erősödése egyértelműen aláhúzza a hazai erőműépítés szükségességét.

Hatvani György s.k.
a GTTSZ Energiatagozatának elnöke

DSC_0009DSC_0012

DSC_0018DSC_0020

Az előadásokról készült felvételek a letöltés menüpont alatt tekinthetők meg

Meghívó letöltése

Program letöltése

Jelentkezési lap letöltése

Leave a reply